Amikor Don Bosco megalapította oratóriumát, azt gondolta, pártfogoltjait úgy engedi haza, hogy előtte ellátja őket néhány jó tanáccsal, lelki táplálékkal. Innen ered a szalézi iskolák különleges szokása, a „Jó reggelt”.
A Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban szeptember 28-án került sor az első ilyen alkalomra. A 10. évfolyam tanulóit reggel fél nyolckor a tornaterembe várta Vitális Gábor, vagyis Müzli atya, a maga korántsem papos-szigorú, hanem fiatalos, laza stílusában, farmerben, pulóverben. (Egy kívülálló biztosan nem gondolta volna, hogy a kazincbarcikai plébánost látja.) Hamarosan megérkezett nevelési igazgatóhelyettesünk, János atya is, elmaradhatatlan gitárjával. (Talán nem szentségtörés, ha azt mondjuk, úgy hozzátartozik a hangszer, mint a szentekhez attribútumaik.) Egy vidám dallal kezdődött az összejövetel, de ezt még csak kevesen énekelték, inkább a refrénhez tartozó tapsolásba kapcsolódtak be. A reggeli imát szerencsére „puskázni” is lehetett előre kiosztott, a Szalim (Szalézi Ifjúsági Mozgalom) által kiadott füzetekből.
Ezután Müzli atya szólt a diákokhoz. Aladdin történetét kezdte el mesélni. „Ugyan, ki nem ismeri ezt a mesét” – gondoltuk sokan, de rá kellett jönnünk: nem ismerjük. Legalábbis nem úgy, nem olyan értelmezésben, ahogy ezen a reggelen hallottuk. Így egyre növekvő érdeklődéssel hallgattuk az újfajta értelmezést. Mert mi is a lényege? Mit tanulhatunk ebből a meséből? Mi ennek a reggelnek az üzenete? Több is van Az, hogy még fiatal vagy, nem mindig hátrány. Találd meg az előnyeit, és kamatoztasd! A társaidat, segítőidet helyben keresd, s használd a közvetlen kommunikációt! És végül: lásd meg az igazi értékeket, ne csapjon be a talmi csillogás! Ott keresd az értéket, ahol vagy, használd ki a lehetőségeidet. Légy büszke rá, hogy szalézis diák vagy, és ismerd fel lehetőségeid!
Az újabb közösen mondott imához, a Miatyánkhoz már sokkal kevesebb diáknak kellett az ének-, ill. imafüzet segítsége. Majd egy záró ének, és mehetünk is órára. A terembe menet elgondolkoztunk még a hallottakon, és – mert a refrénnek nincs szövege – egész délelőtt dúdolgatjuk a kezdő dalt. Igen, Don Boscónak igaza volt, megváltoztatta a napunkat ez a néhány perc. Talán nem csak ezt az egyet.
Következő “Jó reggelt!” rendezvényünkre november 30-án kerül sor, az eseményre a sajtó képviselőit is várjuk!
Szabóné Gonda Zsuzsanna
tanár