“Ez volt a legjobb nap, sokkal jobb, mint a ballagás, pedig az is szép volt.” Ez volt az első megállapítása egy tavaly végzett tanítványomnak, amikor a szalagavató szünetében beszélgetni kezdünk.
Teljesen igaza van. Bár a ballagás tényleg csodás, de az sokkal inkább az egyénekről szól, arról, hogy befejezik a tanulmányaikat, és ebben az örömben már csak részben van szerepe az osztálynak. Ez az ünnep sokkal fontosabb a családnak.
Részlet a 13. A műsorából
A szalagavató az utolsó igazi csapatjáték. A tervezés, a próbák izgalmas időszaka még utoljára összelakatolja a társaságot: mindenki hozzáad valamit a készülő egészhez: ki ötletet, ki zenét, ki poént, és ki könnyeket. És a vége az a 30-40 perc, amely az osztályt utoljára még nem mint egyének csoportját, hanem mint egységes, együtt lélegző élőlényt láttatja.
Részlet a 12. B műsorából
A négy osztály káprázatos műsorokat adott elő: röpködtek a poénok, egyszerre mozdultak a tánc közben, és bár minden színpadon lévő szerepet játszott, benne volt az egyéniségük, úgy, ahogy mi a hétköznapokban is látjuk.
A 12. C-s lányok tánca
Nagyszerű volt látni, hogy kihasználták a technika adta lehetőségeket, és a vetített háttér segítségével repítettek el különböző helyekre, ezzel is segítve az igazi színházi élmény megteremtését.
Részlet a 12. E műsorából
Az előadások végén – szintén a régi Ságváris hagyományokat ápolva a négy osztály egy-egy dallal köszöntötte a közönséget, és köszönte meg az osztályfőnök sokéves munkáját.
Talán a legmeghatóbb rész, amikor énekelve köszöntik az osztályfőnököt.
A csúcspont akkor jön el, amikor a jelmezt levetve, az osztály egységes ruhában kiáll a színpadra, és ország-világ előtt – igazi régi hagyományként – az osztályfőnök egyesével feltűzi a Szalagot. A Szalagot, amelyen cirádás betűkkel rajta van az iskola és az osztály neve, ezzel hirdetve, hogy “aki engem visel, az itt tanul.” A Szalagot, amelynek a bal oldalán ott van, hogy 2010 vagy 2011 vagy 2012 – amikor az egyének még csak egyének voltak, akik arra vártak, hogy a közösség befogadja őket. A Szalagot, amelynek a jobb oldalán rajta van egy dátum, mind a négy osztálynak ugyanaz: 2016. A dátum, amely már majdnem itt van, és amely jelzi, hogy az a kötelék, amely négy, öt vagy hat évig összekötött, hamarosan elszakad.
Szalagtűzés előtt
December 4-én négy osztály remek műsorral bizonyította, hogy kiérdemelték a Szalagot. Mind a négy előadás visszatükrözte a közösség jellemét, amelyben mindenki – még az osztályfőnök is szerepet kapott. Este nyolckor, amikor már mindenki elhagyta a művelődési központot, még egy utolsó, hajnalig tartó buli kezdődött, hogy így ünnepeljék a sikert, hogy hétfőtől az ünnep helyét átadja az utolsó, talán a gimnázium legnehezebb szakaszára való felkészülésnek, az érettségi és felvételi időszaknak.
