Május 29-én, kedden hajnali két órakor indult el egy csodálatos kis vakáció a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium diákjai számára. 20 szalézis diák és hét tanár három mikrobusszal indult el izgatottan Róma felé. Mielőtt szállásunkat elfoglaltuk volna Genzano di Romaban ellátogattunk egy hangulatos kisvárosba, a Rómától kb. 100 km-re található Orvietóba. Hosszú séta után egy nagy térre keveredtünk, ahol tátva maradt a szánk, mert láthattuk Orvietó büszkeségét a hatalmas gótikus dómot. Kis sétát és városnézést követően szállásunkhoz érkeztünk a Gezanóban lévő Szalézi Rendházhoz. Itt megismerkedtünk egy magyar szerzetessel, Balázzsal, aki itt tanul. A vacsora után mindenki aludni ment, mert másnap még fáradtabbak leszünk majd, de sok élménnyel gazdagabbak is.
Reggeli után már indultunk is, hogy felfedezzük Rómát. Ezen a napon az ókori Rómát tekinthettük meg. Mindent láttunk, amit eddig csak a történelem és rajz órákon nézhettünk képen vagy kivetítőn. Első állomásunk a Lateráni Bazilika volt, azután következett az, amire mindenki kíváncsian és izgatottan várt: a Colosseum és a Forum Romanum.
A Forum felfedezése után kaptunk egy feladatot. Meg kellett találnunk Róma alapítóinak, Romolusnak és Remusnak szobrát. A szobornál megpihentünk és történeteket, mítoszokat meséltek nekünk a tanárok és néhány diák is. Mindezek után Müzli és Lytton atya “átadta” első meglepetését nekünk. Elvittek minket fagylaltozni. Már késő délután felé haladva megnéztünk még egy templomot és egy gyönyörű parkot. Fagyizás után a Circus Maximust is láttuk, ami tényleg hatalmas. Miután a szállásra érkeztünk tartottunk egy rövid “Jó éjszakátot” a kápolnában és már úgy aludtunk, mint a tej.
A harmadik napon a középkori Róma megtekintése következett. Hosszas buszozás után beérkeztünk Rómába, és elsőként egy piacra mentünk. Maga a piac több mint 700 éves és fűszerektől kezdve kézzel készített ékszerekig minden megtalálható volt ott. Újabb kiadós séta következett, miközben Müzli atya elmesélte, hogy egyes utcáknak elég érdekes neveket adtak (például: Macska utca, Lábfej utca). Megtekinthettük a bámulatosan 
szép Pantheont. Itt kaptunk egy kis szabadidőt, hogy mindent alaposan szemügyre vegyünk. Ezt követően “megkaptuk” az következő meglepetést is. 150 féle fagyi közül válogathattunk egy nagyon szép fagyizóban. Kóstolhattunk akár bazsalikomos, pezsgős vagy chilis fagyit is. Óriási tömegáradatban sétálva eljutottunk a Trevi kúthoz, ahol a babona szerint háttal állva, jobb kézzel a bal váll fölött kell egy pénzérmét bedobni ahhoz, hogy visszatérhessünk Róma városába. Ismét egy feladattal kellett megbirkóznunk. A Spanyol lépcső megtekintése után (aminek a lépcsőfokait is megszámoltuk: 136) és egy jó ebéd után a Piazza Navona térre kellett eljutnunk. Mindenki teljesítette a feladatot. A tér közepén található a négy folyó kútja: a Duna, Nílus, Rio és Gangesz folyó itt folyik össze. A folyókat különféle szobrok szimbolizálják. Este egy igazi olasz hangulatú étterembe mentünk és megkóstolhattunk olasz előételeket és rengeteg féle igazi olasz pizzát.
Utolsó előtti napunk a Vatikán körül “forgott”. Az egész délelőttöt Castel Gandolfoban töltöttük a pápa magán, nyári kertjében. Varázslatos volt a légkör és a látvány. Az idegenvezető megmutatta az ott található színházat, a különböző fajta növényeket és a szobrokat. Egy múzeum is található ott, amit szintén végig néztünk. Délután a katolicizmus központjába és egyben a pápa otthonához a Szent Péter térre kerültünk, ahol a nagy tömeg mellett láthattuk a lenyűgözően hatalmas Bazilikát. Don Bosco szobrát is megtaláltuk a Bazilikában. Akinek kedve volt hozzá az még képeslapot is feladhatott a Vatikánból. Este a vacsora után megköszöntük az atyáknak ezt az életre szóló élménytúrát és korán aludni mentünk, mert másnap hajnali négykor indultunk haza.
Azonban egy kis kitérőt tettünk hazafelé, mert megkoronáztuk utunkat azzal, hogy Rimininél megálltunk és fürödtünk egyet az olasz tengerben. Felkészültünk arra, hogy újra meg kell “küzdenünk” egy 1600 km-es úttal. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, csodálatos helyeken jártunk egy nagyon jó kis csapattal és a “mondás” igaz: „Szaléziban nemcsak jó, de érdemes is tanulni!”
Ugrai Franciska Zsuzsanna 10. A osztályos tanuló
Szalézi Szent Ferenc Gimnázium
[flagallery gid=374 name=”Gallery” skin=default_old]
