Jézusomnak szívén megnyugodni jó.
Mély fájdalommal, de elfogadva a Jóisten akaratát a Don Bosco Szalézi Társasága és hozzátartozói nevében közlöm, hogy szeretett
P. Halász István SDB
2020. augusztus 15-én, életének 93. évében,
áldozópapságának 60. évében,
Esztergomban visszaadta lelkét Teremtőjének.
István atya 1928-ban Újpesten született. Szülei őt és testvéreit – ketten korban közel voltak hozzá, ketten jóval később születtek – szeretetteljes, katolikus családi környezetben nevelték.
Miután megismerkedett a szaléziakkal és találkozott később az immáron boldoggá avatott Sándor István testvérrel, a Clarisseumban volt jelölt, a noviciátust pedig Mezőnyárádon végezte. Első fogadalmát 1948. augusztus 16-án tette le, 72 évvel ezelőtt. Szerzetesi élete társaival együtt viszontagságok között kezdődött a kommunizmus alatt, így titokban kellett teológiát tanulnia a váci püspöknél 1950-1952 között. 1956-ban az újpesti rádiószekrény gyárban végzett 4 év fizikai munka után ő is kalandosan átjutott a határon Ausztriába, így folytathatta szalézi szerzetesi életét. A teológiát magyar társaival együtt már Olaszországban végezte, Monteortonéban, majd örökfogadalma után a torinói Segítő Szűz Mária Bazilikában szentelték pappá 1960. február 11-én. Szentelése után az olasz anconai tartományba került egyedüli magyarként, először a gimnazisták asszisztense volt, majd Anconában oratóriumvezető. Terni, Ortone il Mare következett, majd újra Ancona városában volt oratóriumvezető 1988-ig, végül Faenza városa következett. Mivel az elsők között tért haza külföldről az újrainduláskor, így balassagyarmati igazgatóként újraépíthette a közösséget és az oratóriumot, megalapozva a máig jól működő animátor-közösséget. Néhány évig tar-tományi ifjúsági megbízott volt, 3-szor, 1993-2002 között tartományi tanácsos, majd Péliföldszentkeresz-ten lett a szalézi közösség igazgatója 2000-től 2005-ig. Amikor Szombathelyre került igazgatónak 2005-től 2008-ig, elmondhattuk: ő volt tartományunkban eddig a legidősebb igazgató 80 évesen. Ezután visszake-rült Péliföldszentkeresztre gyóntatónak, míg élete utolsó néhány évét a Nyergesújfalui Szent Mihály Idős-gondozási Központban töltötte, ahol rendtársai gyakran fölkeresték.
Mindig vidám, viccelődő természetű volt, jól szót értett a gyerekekkel és fiatalokkal, magával szemben viszont szigorú volt, igazi szerzetesi egyszerűségben. Mindezt Istennek szenteltségéből fakadóan cselekedte meg: minden nap óramű pontossággal jelent meg a közösségi imádságokon.
Halász István atya lelkét 2020. aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján – két fiatal rendtárs örökfogadalmi szentmiséje közben – vette magához az Úr.
Hányszor vezetett minket a nyergesújfalui idősotthon kertjében a kis kerülő úton, hogy a lourdes-i szobor előtt elmondjunk egy Szűz Anyát köszöntő, az Ő oltalmát kérő imát!
István atyától 2020. szeptember 4-én vettünk búcsút a Péliföldszentkereszti Szalézi Temetőben a kegy-templomban tartott szentmise után.
Budapest, 2020. szeptember 4.
P. Andrásfalvy János SDB,
szalézi tartományfőnök
