Első sítáborom
Habár aktívan kiveszem a részem az iskolai sportéletből, a sítábor valahogy mindig kimaradt az életemből. De idén végre elhatároztam, hogy megtanulok síelni!
Mivel már nagyon sok jót hallottam róla, izgatott lelkesedéssel vártam az indulást. A hosszú utazás után felemelő volt megpillantani a hatalmas havat és a hegyeket. A szállásra érkezve első dolgunk volt kipakolni és szétnézni. Kényelmes szobák, nagy társalgó, videós terem, szauna várt ránk. Kovács tanár úr bemutatta a helyet, majd megtörtént a csoportbeosztás. Kezdőként természetesen az egyes csoportba kerültem. Már alig vártam, hogy végre elkezdhessünk síelni. Reggelre még több hó esett, így már több, mit 1,5 méternyi hatalmas, puha hó várt minket, amit lelkesen ki is használtunk: hógolyóztunk és birkóztunk a hóban. Délelőtt végre elkezdtünk síelni és szép lassan sikerült elsajátítanunk az alapokat. A nap végére elfáradva, de annál lelkesebben értünk vissza a szállásra. kedd reggelre újabb adag hó esett, pedig már azt hittem, hogy ennél több hó nem is lehet. Csodálatos volt a táj és ehhez társult a jó kis hegyi hangulat. A délelőtt folyamán azt is megtanultuk, hogy ha túl meleg van és olvad a hó letapad a léc, ami megnehezíti a síelést. Az első naphoz képest lényegesen többet estünk és küzdöttünk a hóval. Lelkes oktatóink azonban újabb és újabb érdekes és játékos feladatokat találtak ki technikánk fejlesztésére. Szerda este videós elemzéssel nézhettük meg, hogy mire jutottunk, hasznos tanácsokat kaptunk, valamint a többieket elnézve álmodozhattunk, hogy fogunk majd egyszer mi is síelni. Az este másik programja a karaoke volt, amivel sikerült fergeteges hangulatot varázsolni. A csütörtök délelőtti síverseny sok izgalmat tartogatott és végre megérkezett a várva várt ragyogó napsütés, amit már napok óta ígértek nekünk. A hó fehéren szikrázott, az ég gyönyörű kék volt, a fenyők pedig zöldek, tehát teljes harmónia uralkodott a lejtőkön. A délután pedig, ha lehet még tovább fokozta a jó hangulatot, ugyanis kezdőként kipróbáltunk egy kék és egy piros pályát is. Sajnos a csütörtök este már pakolászással és készülődéssel telt, gyorsan elszaladt ez az egy hét. Pénteken hasonlóan szép idő várt ránk, szuper pályákkal, szabad síeléssel. A délelőtt túl rövidnek bizonyult, hogy az összes pályát kipróbáljuk, ez tehát megmaradt a következő évekre.
A táj és a hangulat szuper volt, és teljesen feltöltődve érkeztünk haza, így biztos vagyok benne, hogy jövőre is ott a helyem. Ha sikerült felkeltenem az érdeklődésed, ne habozz, még akkor se, hogyha nem tudsz síelni! Soha sem késő elkezdeni és hidd el, jól fogod érezni magad!
Polonkai Eszter 12.E osztály
[flagallery gid=59 name=”Gallery”]
