2013. október elsején nyitottam meg Verebélyi Diána kiállítását Galériánkban.
Mindig büszke vagyok, ha olyan alkotót mutathatok be, aki valamikor tanítványom volt. Verebélyi Diát, jelenlegi kiállítónkat már régen tanítottam, még valamikor 5. osztályos korában, rajztagozatos osztályban. Ő utána elköltözött. Sokáig nem tudtam Róla semmit, míg az iwiwen újra össze nem hozott minket a sors.
2009-ben, mikor még a nyíregyházi főiskolában tanult, bemutatta már nálunk a munkáit, ami nagyon nagy sikert aratott diákjaink körében. Azóta a facebookon követhetem sikereit.
Számtalan kiállításon szerepeltek már művei, erről tanúskodik az a sok meghívó, amit kaptam Tőle.
A legnevesebb kortárs művészekkel dolgozik együtt. Már néhány éve Szentendrén él és alkot a legtöbbet. Kötődése Szentendréhez ef Zámbó István barátságához köthető, rengeteget alkotnak együtt. Kötődik Aknay Jánoshoz, aki sokat segített neki tanárként is, szinte gyermekkora óta. A szentendrei művészeti élet nagyon ösztönző számára, hiszen itt nagyon sok művész él. Sok a zenész, festő, szobrász, performer, író, művészettörténész, vagy mindez együttvéve. Óriási kultúra, kulturális élet jellemzi az itt élő embereket. Olyan alternatív közösség, ahol megtalálta Dia az oly régóta keresett otthonát. A szentendreiek közül ef Zámbó István, Fe Lugossy Laca, Bukta Imre, Deim Pál, Aknay János váltak példaképévé.
Nem minden napi képeket láthatnak Galériánkban az érdeklődők.
Dia úgy érzi, hogy ezek a művek kifejezik az Ő valóját. Már 21 éves korára megtalálta élete első önkifejező formavilágát és technikáját. Nem egyszerűen a látvány visszaadása, ez már sokkal több. A tudatalatti és a valóság, szabad képzettársítás…
Első szürreállis képei utazás közben, vagy előadás közben jöttek létre főiskolás korában Nyíregyházán.
– Az ember gyakran firkál, nem komponál, nem szerkeszt, nem tervez, csak firkál. Előjöhet a tudatalatti. Meglepően érdekes képek születhetnek így.
Dia kiállított munkái az életét ért hatásokat, gondokat, érdekes tárgyakat, világ problémákat tükröznek, olykor kissé morbid esetleg tréfás kompozíciókon keresztül.
Idézem Dia szavait:
„Az évek múlásával a stílusom átalakult, egy egyedi, új, szürreális, olykor szimbolista világ jött létre és mutatta meg magát a festett felületeken. Számomra a szürrealizmus egy mentsvár, egy olyan álomvilág, ami olykor nagyon reális. Ha bármiféle gondom, sérelmem, örömöm, ábrándom, beolvasni valóm van azt én nem reális eszközökkel, direkten fejezem ki, vagy beszélek róla, hanem a szürrealizmus és szimbolizmus mindent megengedő világával jelenítem meg. Így, ha valaki ismer, vagy megvizsgálja átértelmezett hozzáállással a képeimet, az egy nagyon racionális, reális képet fog kapni az én szememmel, gondolataimmal. Értve ezt a társadalmi helyzettől egészen a kapcsolatokig, sokféle témát érintve.” A www.szentendreart.hu –n találkozhatnak vele az érdeklődők bármikor!
Nagyon sok sikert, ihletet, alkotást, önkifejezést kívánok Diának a magam, és gimnáziumunk nevében!
Bukodiné Sólyom Ilona
[flagallery gid=155 name=”Gallery”]
